„Harcok, cselek, ellentámadások; az immunológia olyan, mint egy akciófilm.”

Falus András 1970-ben szerzett biológus diplomát. Ezután az ELTE-n Összehasonlító Élettani tanszékén kezdett el tanársegédként dolgozni. Az azt követő harminc évben több helyen is tanított, mint a Odensei Egyetem, Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet vagy épp a Harvard, de végül a SOTE-nél tanszékvezető és igazgatóként folytatta pályáját.

1962-ben a világhírű biokémikus Straub F. Brúnó középiskolásoknak hirdetett biológia szakkört, ahol csillogó szemmel meséltek fiatal kutatók, tanárok (pl. Csányi Vilmos) az öröklés titkáról, a DNSről vagy épp boncolt békákkal kísérleteztek. A boncolt békák szívét kivették és utána elektromos impulzusokkal táplálták, hogy még a szív a test elválasztása után több órán keresztül is dobogni tudjon. Ez annyira lenyűgözte, hogy onnantól nem volt kérdés számára, hogy valamit a biológiával kezdjen, de akkor még nem jött szóba az immunológia. Az immunológiával egyetemen ismerkedett meg, előadások és felvehető órák által, és ezeket akkor nagyon érdekesnek találta, így ezzel kezdett el komolyabban foglalkozni.

Pályája elején főképp a gyulladásos citozinek hatásmechanizmusa, majd a hisztamin és sejtosztódás közötti kapcsolattal foglalkozott. Egyik legjelentősebb eredményei közé tartozik a hisztamin szabályozó szerepének elsőként történő igazolása a melanóma (bőrrák egyik fajtája). Kiemelt kutatási területe még a génhálózatok és microRNS szabályozás, de publikációban a bioinformatika vagy genetika és genomika etikai világnézetei kérdéseivel is találkozhatunk.

Falus András nemcsak a természettudományokban jártas, hanem szépirodalommal is foglalkozik. 5 éves kora óta ír, álnéven néhány éve verseskötete jelent meg, meglátása szerint vannak olyan fogalmak, érzelmek, amiket prózában nem is lehet kifejezni. Írói álnevét nem árulja el, de a tevékenységet nem titkolja, sőt abban hisz, hogy ezeket a dolgokat az ember ajándékként megkapja és evvel élni lehet, sőt kell is.

Immunológia-Genetika-Informatika kapcsolata

Az immunológia egy rendkívül információdús tudomány.

Az immunrendszer egy csodálatos hadszíntér, […] ez egy csendes háború, ahol az immunsejtek úgy végzik a dolgukat, pl. egy ráksejt hang és zaj nélküli elpusztítását vagy egy vírusos sejt semlegesítését, hogy közben nincsen balhé. Balhé alatt a gyulladást értem. Csendben, nyugodtan, észrevétlenül végzik a dolgukat.

„Kit nem érdekel a genetika? Ki nem szeretné tudni, hogy mit örökölt a szüleitől vagy, hogy mit fognak az ő gyereki örökölni tőle?”

Alapvetően immunológusnak tartja magát, de a genetika ismerete nélkülözhetetlen egy immunológus számára. A genetika egyfajta alapot jelent. Ezen kívül az őssejtkutatás és az immunológia bizonyos pontokon összefutnak, sőt határterületnek tartja az informatikát is, amelyre a kódok megfejtésében látja felbecsülhetetlen hasznát. Az őssejtkutatás kapcsán elválaszthatatlannak tartja a jog, az etika és a hit kérdéskörét. “Nincs is olyan, hogy tisztán tudományosan vizsgáltható dolog” vallja..

Mélyen hisz a tudományban, és annak fejlődésében, a gyakorlat alapú, bizonyított tényekben, a genetikát nem sorsként, hanem valószínűségként jellemzi, az adott géneken felül ugyanolyan fontosnak tartja az epigenetikát, azaz azt az életformát, amivel előhívhatunk vagy tompíthatunk bizonyos betegségekre való hajlamot.

A Koronavírusról

„A lélegeztetőgépen lévők 80 százaléka nem jön le róla.”

Már 2021. januárjában a harmadik hullámról és annak veszélyeiről beszélt. Akkor attól félt, hogy amikor megérkeznek a vakcinák egy olyan eufória alakul majd ki, melyben azt hiszik az emberek: biztonságban vannak és már nem lehet baj. Természetesen amíg nincs meg a teljes átoltottság, addig lehet, hogy az egyes egyedek jobban védettek, de a társadalom nem. Ebben sajnálatosan teljesen igaza lett, és a harmadik hullámban magasabbak voltak a fertőzöttségi és halálozási számok itthon, mint valaha.

„Emberek halnak meg, ami van, azt be kell adni.”

A többféle biotechnikai eljárású vakcina közül a legmodernebb, azaz az rns vakcinákat támogatja a legjobban, de bármi, ami az Európai Gyógyszerügynökségen (EMA) keresztül megy, azt bárkinek beadná. Az EMA-nál egy hihetetlen szigorú ellenőrzésen mennek keresztül ezek a vakcinák, emiatt is bízik meg azokban, amelyeket ott átengednek. Ennek ellenére úgy véli, hogy amilyen vakcina rendelkezésre áll, azt be kell adni, mert semelyik oltásnak nem lehet rosszabb mellékhatása, mintha a vírust kapnánk el.