Paja László most a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanára, ahol biológiát és földrajzot tanít. A Szegedi Tudományegyetemen végzett 2000-ben, majd közel egy évtizednyi tanítás után hat évig antropológusként dolgozott, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnál (később Nemzeti Örökségvédelmi Központ). Most “hobbi-antropológusnak” tartja magát, a tanítás mellett a Szegedi Tudományegyetemen és egyes nemzetközi projektben dolgozik antropológusként.

Az általános iskolában nem volt konkrét továbbtanulási ötlete, de a természettudományok vonzották. Csak később alakult ki a biológia és földrajz iránti érdeklődés. 18 évesen döntötte el végleg, hogy a tanári pályát választja. Addig orvosként is el tudta képzelni magát, amíg el nem vitték az osztályát egy boncolás megtekintésére, amely egyáltalán nem tetszett neki. Egyetemi tanulmányai során pedig egy középkori templom körüli temető embertani anyagának feldolgozását választotta szakdolgozati témájának, így került közelebb a fizikai antropológiához.

A tanári pálya fiatalon tart.

Nagyon szeret tanítani, de a jövőben egy kis változást szeretne, azt tervezi, hogy kutatótanár lesz. Ez lenne neki az ideális, mert így félállásban taníthatna félállásban kutathatna, azaz több ideje lenne antropológiával foglalkozni. Az antropológián belül biológiai más néven fizikai antropológiával foglalkozik. Ez az ág az emberiség biológiai sokféleségét sok szempontból, melyhez számos módszer (pl. klasszikus antropológiai technikák, mikrobiológia, igenetikai, molekuláris biológiai módszerek) áll a rendelkezésre.

A biológiai antropológia olyan szakma, amely ma Magyarországon nem igényel sok embert. Vagy egy egyetemen lehet elhelyezkedni, ahol a tanítás mellett saját kutatási programot csinálhatsz, vagy egy kutatóintézetben. Ő akkor tudott állást kapni, amikor egy nagyon pozitív trend alakult ki itthon, a különböző örökségvédelmi folyamatok összehangolása megtörtént. Így alakult meg a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, ahol ő is dolgozott. Ott régészek, geoinformatikusok, antropológusok, zooarcheológusok, kerámia restaurátorok és még sokan mások kaptak állást. A sok kutatási terület összekapcsolódott, így egymást segítve fantasztikus csapatmunka alakult ki az intézményen belül. Hat év után bocsájtották el, amikor végleg megszűnt az intézmény.

Antropológusként nagyon nehezen lehet munkát találni. Ha egy PhD iskolába bekerülsz és doktori címet szerzel, onnantól kezdve picit talán könnyebb, de ez sem biztosítja a munkahely megtalálását. Magyarországon egyre szűkülnek a lehetőségek, és sajnos Európában sem feltétlen könnyebb a munkahely keresés. Ott is sokan jelentkeznek és inkább hazai munkaerőt támogatják ott is, mint itthon. „Szerencsét kell próbálni. A 21. században már nincsen stabil kikövezett út, mindenképpen rengeteget kell dolgozni, kísérletezni és négy-öt bukta után jó eséllyel megtalálod a helyet, ahol majd el tudsz helyezkedni.”

Számára legérdekesebb rész, az egykoron élt emberek betegségeinek és sérüléseinek vizsgálata. Fontosabb szempontok a betegségek elemzése során:

• életmód (letelepedett vagy nomád)
• békés vagy harcos életmódú népesség (jellegzetes sérülésmintákat lehet észrevenni a csontmintázaton, akár a támadásnak akár a védekezésnek)
• eszközhasználat
• foglalkozás
• táplálkozás

A mai nagy népsűrűség miatt mi is fokozott veszélynek vagyunk kitéve. Az antropológia abban is segíthet, hogy a korábban élt népességek ismereteit beépítve a mai járványokra fel tudjuk készülni.

A másik izgalmas kutatási terület legfőképp a fertőzéses betegségek vizsgálata. Ez a mai betegségek és azok evolúciójának megértéséhez is nélkülözhetetlen. Egy betegség evolúcióját a csonttani elváltozások jellegeinek átalakulása mellett a csontokban lévő biomolekulák (pl. DNS maradványok) vizsgálatával ismerhetjük meg. Ezt genetikai laborba küldi el, ahol ezeket összevetik a mai mintákkal és kiderítik mennyit változott az állomány. Ez azért fontos, mert ha eltérést észlelnek, az befolyásolhatja a fertőzőképességet, halálozási arányszámot stb.

A kitartás és a monotonitástűrés legalább annyira fontos ebben a szakmában, mint a precizitás. Emellett egy antropológusnak abban is gyakorlottnak kell lennie, hogy ne csak külön-külön embereket vizsgáljon, hanem lássa a nagy képet és egy populáció szintjén tudjon összefüggéseket észrevenni. Így természetesen az adatok statisztikai elemzéshez is értenie kell. Az antropológia sok tárgynak határterülete és nélkülözhetetlen az, hogy azokba is bele tanuljon egy kicsit, így nyitottság is szükséges ehhez az álláshoz.

Egy antropológus napja, avagy a kooperáció fontossága

A nap, mint minden kutatóintézetben egy kávéval indul. Inkább kettővel.

A KÖSZ/NÖK-nél külön lehetett választani a napokat: voltak terepi és labor napok. Egy terepi napon, egy antropológus a régészek segítségével a klasszikus sírbontásban is részt vesz. Ott egyre finomabban haladnak le, először ásóval majd a legvégén már kisebb eszközökkel jutnak el a csontokig és egyéb régészeti maradványokig. Emellett az adminisztrációs szakasz sem elhanyagolható, mert rengeteg sírt bontanak ki, minden meglévő adatot fel kell jegyezni. Az adminisztrációban a rajzoló is segít, aki a helyszínen rajzolja le az egyes csontokat.

Ezután végzi el a szükséges vizsgálatokat, kezdve az alapvizsgálatokkal, mint az elhalálozási kor vagy az illető nemének meghatározása. Esetleg metrikus adatokat is mérhet, amellyel testmagasságot, népességek közötti biológiai távolságot tud kiszámolni. Majd válaszokat keres a legkülönbözőbb kérdésekre, mint például: nagyon sok a fiatal halott, volt valami betegség, amiről nem tudunk? Nem egyforma a nemek aránya, mi lehet ennek az oka?

Hoppáré, ennek van feje, pedig nem is kéne, hogy legyen.

Amikor visszamennek a laborba a csontok tisztításával kezdik a napot, amelyre szintén megvan egy szakosodott ember, azután jut vissza hozzá a már tisztított csontanyag. Ezt követően próbálják meg rekonstruálni a teljes vázat, amely sokszor nem lehetséges, mert kiderül, hogy valamiből több, kevesebb vagy más van. Ha valamilyen DNS maradványt szeretne megvizsgálni, akkor a szükséges csontmintát genetikai kutatólaborba küldi. Egy napot úgy zárnak le, hogy az eredményeiket feltöltik az adatbázisba. Később ezek az adatok szolgálnak a publikációk, előadások alapjául.